Vitaminok

Régi megfigyelés, hogy ha az állatokat kizárólag zsírral, szénhidráttal és fehérjével tápláljuk, egy bizonyos idő után elpusztulnak. Léteznek olyan, bár kis mennyiségben szükséges, de nélkülözhetetlen tápanyagok, melyeknek hiányában az egyébként jól táplált élőlényben is betegségek alakulnak ki. Ezek a tápanyagok a vitaminok.

  • A vitaminok olyan esszencális (létfontosságú) biológiai hatású természetes szénvegyületek (szerves molekulák), amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, azonban ezen anyagok kis mennyiségére az emberi szervezetnek állandóan szüksége van a sejtállomány fenntartása vagy gyarapodása, valamint a szervek működése és a normális anyagcsere biztosítása érdekében.

Mivel a vitaminok a szervezetben nem szintetizálódnak, a táplálékkal kell felvenni valamennyit. Némelyiküknél elegendő, ha a táplálék tartalmazza az adott vitamin előanyagát (provitamin), és ebből már szintetizálódik az aktív, hatásos vitaminforma.

Csökkent bevitelük vagy elégtelen felszívódásuk hiánytüneteket okoz (hipovitaminózis), ami az egyes vitaminok esetében különbözőek, így elég könnyen felismerhető állapotok.

A felszívódás során a vitaminok antagonista hatást fejthetnek ki, és jelenlétükkel gátolhatják egymás felszívódását.

  • Pl. az E, D és K vitamin mindegyike gátolja a másik kettő felszívódását.

A vitaminok elnevezése

A vitaminok elnevezése nem egységes, napjainkban is leginkább a Drummond és McCollum által 1920-ban javasolt elnevezési rendszert használjuk, amely a vitaminok felfedezésének története során alakult ki. Az egyes vitaminokat a latin ábécé nagybetűi jelölik, annak megfelelően, ahogyan azokat az 1920-1930-as években elnevezték: A-, B-, C-, D-, E-vitamin stb. Azonban a sorból számos betű hiányzik, mivel ezekről bebizonyosodott, hogy azonosak egy másik, korábban felfedezett vitaminnal, vagy biológiailag hatástalanok, ill. nem felelnek meg a vitaminok definíciójának.

A hasonló élettani hatású, de kisebb-nagyobb mértékben eltérő molekulaszerkezetű vitaminokat az azonos betű jobb alsó indexében feltüntetett számmal különböztetjük meg. Például az A1-vitamin, A2-vitamin, A3-vitamin mindegyike mutatja az A-vitaminra jellemző fiziológiás hatásokat, de molekulaszerkezetük kis mértékben különbözik, és emiatt hatékonyságuk is eltérő. A D-vitamin (D1-D7) és a K-vitamin (K1-K4) esetében is ez a helyzet azzal a kiegészítéssel, hogy a K2-vitamin külön is gyűjtőfogalom (pl. K2 (20), K2 (30), K2 (35)).
A hasonló élettani hatású, azonos betűjelű, de eltérő számindexű vitaminok általában különböző eredetűek, ettől függetlenül azonban egymás helyettesítésére alkalmasak (a hatékonyságot is figyelembe véve).

A B-vitaminoknál a számindex nem azonos biológiai hatású vegyületeket jelöl, hanem különböző funkcióval bíró molekulákat. A B-vitaminok esetében az a közös, hogy vízben oldódnak. Minden egyes B-vitamin kémiai szerkezete jelentősen különbözik és eltérő a biológiai funkció is. A nagybetűs jelölés mellett elterjedten használják még a vitaminok fantázianeveit is, melyeket ugyancsak a felfedezésük és azonosításuk idején kaptak.

A vitaminok csoportosítása

Az ember számára szükséges vitaminokat oldékonyságuk alapján két csoportba soroljuk:

  • Vízben oldódó: B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12 és C vitaminok, ill. a K vitamin mesterséges származékai.
  • Zsírban oldódó: A, D, E és K vitaminok.

A vízben oldódók csak nagyon kis mértékben képesek raktározódni, a fölösleges mennyiség a vizelettel ürül, a zsírban oldódók viszont raktározódnak, a túlzott bevitel túladagolásos kórképet okozhat (hipervitaminózis).

  • A vízben oldódó vitaminokat a szervezet nem képes tárolni, ezért folyamatos, napi utánpótlásukra van szükség.
  • Ez alól kivétel a B12-vitamin, amely a májban hosszú ideig (akár 1-2 évre elegendően) raktározódik.

  • A zsírban oldódó vitaminok (a K-vitamin kivételével) a szervezetben hónapokig is raktározódnak.
  • A kis mértékben vízben is oldódó K-vitamint a szervezet csak minimális mennyiségben képes tárolni.

A természetes környezetükből való izolálás, kivonás szempontjából, ill. a sütés-főzés és tárolás miatt fontos a hőre és fényre való érzékenység is.

  • Hőstabilnak mondható (150-200 °C-t is elvisel): B3, B7, B12, A, D, E és K vitamin.
  • Hőre érzékeny: B1, B2, B5, B6, B7, B9 és C vitamin.
  • Fényérzékeny: B1, B2, B6, B7, B12, A, C, D, E és K vitamin.

A vitaminok szállítódása a szervezetben

A vitaminok egy része nem szabadon szállítódik, hanem (főleg a zsírban oldódókat) kötő és transzport fehérjék, ill. lipidfrakciók szállítják.

  • Pl.: A-vitamin: RBP (Retinol Binding Protein); D-vitamin: DBP (D-vitamin Binding Protein); E-vitamin: lipoprotein frakciókban (CM, VLDL, IDL, HDL), ill. a májon belül tokoferolszállító fehérje is működik; B12-vitamin: fehérjékhez kötötten, a nyálban: R-protein, a gyomorban: Intrinszik Faktor (IF), a vérben a különböző szervekhez: Transzcobalamin (TC).

Az egyes vitaminok és "annak látszó" anyagok


A-vitamin (retinol)
B1-vitamin (tiamin)
B2-vitamin (riboflavin, G-vitamin)
B3-vitamin (niacin, PP-faktor)
B4-vitamin (adenin)
B5-vitamin (pantoténsav)
B6-vitamin (piridoxin)
B7-vitamin (biotin, H-vitamin, Bh-vitamin, Koenzim-R)
B8-vitamin (adenosinmonophosphat - AMP)
B9-vitamin (folsav, M-vitamin)
B10-vitamin (para-aminobenzoic acid - PABA, R-vitamin, Bx-vitamin)
B11-vitamin (pteryl-hepta-glutamic acid - PHGA, Bc-vitamin, S-faktor)
B12-vitamin (kobalamin)
B13-vitamin (orotsav)
B14-vitamin (xanthopterin)
B15-vitamin (pangámsav)
B16-vitamin (dimethylglycin - DMG)
B17-vitamin (amigdalin, laetrile)
B20-vitamin (L-karnitin, Bt-vitamin, O-vitamin, T-vitamin)
B22-vitamin (Aloevera-kivonat)
Bm-vitamin (inozitol)
Bp-vitamin (kolin)
C-vitamin (aszkorbinsav, I-vitamin, J-vitamin)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
F-vitamin (esszenciális zsírsavak)
K-vitamin (fillokinon)
P-vitamin (rutin, bioflavonoidok)
U-vitamin (metil-metionin)
Kapcsolat: natstrength@gmail.com