Tápanyagfelvétel

Energetikai szempontból az élőlények két nagyobb csoportra oszthatóak. A fototróf élőlények a környezetből felvett fizikai energia, a nap fénysugárzása terhére szintetizálnak szerves vegyületeket. A kemotróf élőlények (közöttük az ember) a fototróf élőlények által szintetizált szerves vegyületek lebontásakor felszabaduló energiát használják fel energiaigényes folyamataikhoz.

Az ember heterotróf (mindenevő) élőlényként a táplálékban rejlő kémiai energiát (amelyhez az emésztés és lebontó anyagcsere-folyamatok segítségével jut) hasznosítani képes.

  • A tápanyagok a táplálék azon összetevői, amelyek a növekedéshez és az életműködéshez szükségesek.

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat két fő csoportra osztjuk. Az energiát szolgáltató kalorigén (szénhidrátok, zsírok, fehérjék), és az energiát nem szolgáltató non kalorigén (víz, vitaminok, ásványi sók) tápanyagokra.

A táplálkozás szervrendszere

A táplálkozás szervrendszerét hasonló felépítésű (kívülről savós hártya, izomzat, kötőszövet, belül pedig – általában redős – nyálkahártya alkotja) zsigeri szervek építik fel.
Három szakaszra osztható:

  • előbél: szájüreg, garat, nyelőcső és gyomor
  • középbél: vékonybél
  • utóbél: vakbél, vastagbél és végbél

A tápcsatornához mirigyek csatlakoznak. A három pár nyálmirigy (a fültő mirigy, az állkapocs alatti mirigy és az áll alatti mirigy), a hasnyálmirigy és a máj a megtermelt emésztőnedvüket kivezető csöveiken át a tápcsatornába ürítik.

A tápcsatorna felépítése és működése

A táplálék a szájon keresztül kerül a szervezetbe, ott a fogak által a darabolása zajlik. A nyálmirigyek terméke, a nyál emésztőenzimet tartalmaz, mely a szénhidrátok emésztését kezdi meg. Ragasztószerű állaga a falatképzésben segít. A nyál ezen kívül antibakteriális vegyületeket is tartalmaz, ami a szájba került kórokozók egy részét képes elpusztítani.

A tápcsatorna következő szakaszán, a garatban a levegő és a táplálék útja kereszteződik. Nyeléskor, feltétlen reflexfolyamatok segítségével, záródik a légcső, így a táplálék csak a nyelőcső felé haladhat.

  • A nyelés megkezdése akaratlagos folyamat, de a falat nyelőcsövön keresztülhaladása a gyomorig már automatikus.

A gyomorban, az ott található enzim hatására kezdődik meg a fehérjebontás. Bizonyos anyagok (víz, alkohol, gyógyszerek) képesek a gyomorfalon keresztül felszívódni, a táplálék nagy része azonban továbbhalad a vékonybél (illetve a vékonybél első, ívesen görbülő része, a patkóbél) felé.

  • A gyomor alsó szakaszán időszakosan egy kontrakciós hullám fut végig, ezen hullámok sorozata a gyomorperisztaltika, melynek feladata a táplálék őrlése és továbbítása a patkóbél felé. A táplálék csak akkor kerülhet a patkóbélbe, ha a táplálékszemcsék átmérője legfeljebb 1mm.

A vékonybélben zajlik a táplálék emésztésének és felszívódásának jelentős része.

  • A patkóbélbe nyílik az egyik legfontosabb emésztőmirigy, a hasnyálmirigy (pancreas) kivezetőcsöve. Váladéka, a hasnyál szénhidrátbontó (amiláz), zsírbontó (lipáz) és fehérjebontó (tripszin) enzimeket egyaránt tartalmaz. A vékonybél falában található mirigyek szintén mindhárom tápanyag emésztésére alkalmas enzimeket tartalmazzák.

A máj által termelt epe is a patkóbélbe ürül. Feladata a zsírok emulgeálása (nagy zsírcseppekből kicsiket készít), ezzel növelve a felületet az emésztőenzimek számára, amelyen hatásukat kifejthetik.

A vastagbélben emésztés már nem történik, főként a víz és ásványi sók felszívódása zajlik.

Kapcsolat: natstrength@gmail.com