Izmok

Az izomszövet sejtjei rendszeres és jól szabályozott összehúzódásokra specializálódott sejtféleségek. Szövettani jellegzetességük alapján az izomszövet két típusát különítjük el. Az egyik típusba tartozik a harántcsíkolt izomszövet (vázizomszövet és szívizomszövet), a másik típusba tartozik a simaizomszövet.

Harántcsíkolt izom

A harántcsíkolt izomszövet fénymikroszkópban harántcsíkolatot mutat. Az izomban található két kontraktilis (összehúzódásra képes) fehérje heterogén fénytörésű, az aktinszálak (vékony-világos) egyszeres, míg a miozinszálak (vastag-sötét) kétszeres fénytörésűek.

Vázizom

A tudatos mozgás lehetőségét biztosítja.
Jellemzői:

• többmagvú, hosszú (több 10 cm), hengeres (10-100 µm vastag) sejtek,
• felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos izomkötegeket alkotnak,
• az izmok inger hatására húzódnak össze (jellemzően akaratunktól függően),
• akaratunktól függetlenül, ill. reflexszerűen is működésbe léphetnek,
• csontokkal asszociálódik (ered-tapad).

Szívizom

Egyesíti a harántcsíkolt és a simaizom tulajdonságait.
Jellemzői:

• erőteljes, gyors összehúzódás, de nem fárad el,
• rövid, villa alakban elágazó sejtek egy sejtmaggal, 100 µm hosszú, 10 µm vastag,
• a sejtek egymással interkalált lemezekkel kapcsolódnak össze,
• saját inger szabályozása működteti, akaratunktól függetlenül,
• minden egyes ingerre, amely már összehúzódást vált ki, maximális erővel válaszol.

Simaizom

Működése akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer irányítja.
Jellemzői:

• belső szervek, erek és zsigerek (gyomor, bélfal, epehólyag) falában található,
• harántcsíkolatot nem mutat, (az aktin és miozin filamentumok rendezettsége elmarad a vázizométól),
• rövid, elnyúló, orsó alakú sejtek alkotják egy sejtmaggal, 50-200 µm hosszú, 2-10 µm vastag,
• a sejtek körül nem található kötőszövetes tok,
• összehúzódása lassú, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és nem fárad,
• extrém módon nyújtható szövet, amely megtartja kontraktilis képességét.