Csontok

Az emberi szervezet vázát 206 nagy szilárdságú, de egyben rugalmas szerv (csont) alkotja, amelyek meghatározzák a test magasságát és a testarányokat. A csontok ezen kívül:

  • a mozgás passzív szervei, rajtuk erednek és tapadnak a vázizmok,
  • védik a létfontosságú szerveket,
  • üregbe zárják a csontvelőt,
  • részt vesznek a kálcium (Ca) és foszfor (P) anyagcserében.
  • A csontban raktározott kálcium (a szervezetünkben található kalcium 80%-a itt raktározódik) és foszfor mobilizálható, a vérbe kerülve a szervezet különböző területein biztosítja az ionok megfelelő koncentrációját, s így a csontszövet meghatározó szerepet játszik a szervezet kálcium-ion szabályozásában is.

A csont szöveti felépítése

A csontszövet a többi kötő- és támasztószövetekhez hasonlóan sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. Ez azonban az egyetlen kötő- vagy támasztószövet, ahol a sejtközötti állomány mineralizálódik, s így egy rendkívül kemény, ellenálló szövet jön létre, ami alkalmas arra, hogy a szervezet támasztó váza legyen.

A csontszövet sejtjei

Oszteoprogenitor sejtek (osteoprogenitor): differenciálatlan kiindulási sejtek. Ezek bizonyos stimulusok hatására differenciálódnak, és csontépítő-sejtekké, oszteoblasztokká alakulnak.
Oszteoblaszt sejtek (osteoblast): olyan sejtek, melyek a csontállomány felépítéséért felelősek. Az osteoblastok által termelt osteoid szövet kollagén rostjai keresztbekötődnek egymással, így kialakul egy vázszerkezet, amelyhez a többi fehérje kötődhet. Ezután szervetlen sók beépülésével (mineralizáció) az oszteoblasztok csontsejtekké, oszteocitákká differenciálódnak.
Oszteocita sejtek (ostoecyta): vékony, hosszú nyúlványokkal rendelkező lapos, szilvamag alakú érett csontsejtek. A szomszédos sejtek nyúlványai réskapcsolatokon keresztül metabolikus kapcsolatban vannak egymással. Az oszteocita sejtek mechanikai érzékelőként is működnek. Mechanikai nyomás, húzó- és nyíróerők hatására a csontsejt és a csontépítősejt-rendszer fokozottan kezd működni, utasítják a csontfalósejteket, hogy építsék le a csontszövetet, aminek a csont átépítése, megerősítése a célja.
Oszteoklaszt sejtek (osteoclast): a csontok fiziológiás átépülésében vesznek részt, a pusztuló csontállomány eltávolítását végzik.

Alap- (sejtközötti) állomány

Az alapállományt a csontsejtek hozzák létre, miközben az oszteoblasztok oszteocitákká alakulnak át. Szerves és szervetlen részből áll, melyek aránya az élet folyamán változik.

  • Szerves rész: a csont rugalmasságát biztosítja (kötőszöveti rost, fehérje és szénhidrát).
  • Szervetlen rész: a csont szilárdságát biztosítja (ásványi anyagok, főként Ca sók).

A csontsejtek teste az alapállományban található csontlakunákat, nyúlványai a csontcsatornácskákat foglalja el. A csontlakúnák legnagyobb átmetszete a lemezrendszerekkel párhuzamos síkban helyezkedik el, egy-egy sejthez tartozó nyúlványok mintegy 5-8 lemez vastagságának megfelelő kiterjedésűek. Minthogy a csontcsatornácskák egymással összeszájadzanak, a csatornácskák és a lakúnák rendszere az egész összetartozó lemezrendszert teljes mélységben átjárja.

A csont szerkezeti felépítése

Csonthártya (periosteum)

A csontokat kívülről borító kötőszövetes tok. Egy külső rostdús (stratum fibrosum), és egy belső sejtdús (stratum osteoblasticum) rétegből áll.

Jellemzői:

  • védi a csontot a külső hatásoktól,
  • biztosítja a csont ideg és vérellátását,
  • biztosítja a csont növekedését, gyógyulását,
  • dús idegellátottságánál fogva érzékszervi funkciója is van, hisz receptorai útján állandóan izom- és mozgásérzéseket fog fel, és közvetít az agyba. Az agy így a test részeinek helyzetéről és működéséről hiteles tájékoztatást kap,
  • csöves csontoknál a velőűr felöl is van (endosteum).

Tömör csontállomány (os cortical)

Az érett (lemezes) csontban a sejtek és az alapállomány erek körül koncentrikusan vagy a felszínnel párhuzamosan lemezeket alkotnak. (Vastagságát befolyásolja a terhelése.)

Laminae speciales: A Havers-lemezek, a csontállomány legjelentősebb része. A koncentrikusan elhelyezkedő Havers-lemezek csontegységeket (osteon) alkotnak.
Az osteon közepén a Havers-csatorna található, ami a csontszövet ereit és idegeit tartalmazza, körülötte helyezkedik el a csontsejtekből és alapállományból álló koncentrikus lemezrendszer.
Laminae generales externae: A csont külső felszínén, azzal párhuzamos, 4-5 csontsejtréteget tartalmazó lemezrendszer helyezkedik el.
Laminae generales internae: A csöves csontok nagyobb központi velőüregét kevésbé szabályos, de az előbbihez hasonló, a belső csontfelszínnel párhuzamos lemezrendszer foglalja el.
Laminae intercalares: A hengerded Havers-féle lemezrendszerek, valamint a külső és a belső általános lemezrendszerek egymagukban nem tudják tömören kitölteni a teret, hanem közöttük szabálytalan rések maradnának fenn. Ezeket töredékes, de mégis egymással párhuzamos lemezek töltik ki. Ezek vagy a csont fiatalabb korából való külső lemezek vagy átépített Havers-rendszerek maradványai. Elvétve, valódi hézagpótlásul, külön beépült közbeiktatott csontlemezek is előfordulnak.

Szivacsos csontállomány (os spongiosa)

Speciális elrendeződésű, csontgerendákból (trabeculae) felépülő szövedék alkotja, melynek mennyisége az életkor előrehaladtával csökken. A csontgerenda lemezes szerkezetű, ez teszi lehetővé, hogy a legkevesebb csontállomány a lehető legnagyobb ellenállást fejthesse ki. Ha a trabekulák elég vastagok, akkor oszteont is tartalmaznak. A csontszövet között különböző méretű és alakú terek (velőüreg) alakulnak ki, amelyet csontvelő tölt ki.

A szivacsos csontállományban a csontgerendák jellegzetes elrendeződést mutatnak (trajektóriális rendszer). A statika szabályai szerint helyezkednek el, lefutási irányuk a külső hatóerőknek felel meg, azaz a lehető legkevesebb csontállomány igénybevételével a legnagyobb teherbírásra képesek. Így a csont a ráható húzó- és nyomóerőknek jobban ellenáll, mint ha tömör csontállomány volna. Ha az erőhatások megváltoznak (pl. csonttörés, csontelferdülés, kiskorban túlzott és helytelen technikai kivitelezéssel végzett erőfejlesztés, nagy statikus terhelés), a szivacsos csontállományban az erővonalak átrendeződnek. A szivacsos csont ilyen szerkezete a legkifejezettebb a combcsont fejében, a sarokcsontban és a csigolyákban.

Csontvelő (medulla ossium)

A csontokban elhelyezkedő szövet, melynek fő feladata a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) termelése. A porcos csonttelep kezdeti átépülése során már elemi velőüregek alakulnak ki, amelyek telve vannak éretlen mezenchimális őssejtekkel. Ezekből az elemekből alakul ki a vörös csontvelő (medulla ossium rubra), mely a vérképzés fő szerve. A csontok növekedése során velőüregeik összessége jóval nagyobb, mint amennyi csontvelőre a kifejlett szervezetnek normális viszonyok közt vérsejtjei pótlására szüksége van. Ezért a csontvelő zömében zsírszövetből álló sárga csontvelővé, ún. zsírvelővé alakul át (medulla ossium flava), melyben már nem történik vérképződés (tápanyagraktár, hézagkitöltő). A sárga csontvelő azonban megint vissza tud alakulni aktív vörös csontvelővé. Felnőttben vörös csontvelő csak a koponyatető diploéjában, a csigolyák testében, a bordákban, a szegycsontban, a medencecsontban és a lapockában fordul elő. Fiatalabb korban a kar- és a combcsont fejében is található egy kevés.

A csontok csoportosítása alakjuk szerint

A csontok mérete és alakja nagyon változatos, attól függően, hogy hol helyezkednek el, és mi a feladatuk. Alak szerint megkülönböztetünk csöves, lapos, rövid és szabálytalan alakú csontokat.

Csöves csontok

A csöves csontok (ossa longa) a végtagok tengelyében előforduló üreges csontok (pl. karcsont, combcsont, ujjperccsont), melyek végein vaskosabb végrészek (epiphysisek) találhatók. A végrészek közül a törzshöz közelebbi (felső végrész) a proximális, míg a távolabbi (alsó végrész) a distális epiphysis. A csont középrésze a diaphysis, melyet tömör csontszövet vesz körül. Az epiphysisek ízfelszínét üvegporc borítja, alatta tömött csontszövet formájában az igen vékony kéregállomány, ami alatt a szivacsos csontállomány található. A csont egységes velőüregében sárga csontvelő (zsírvelő) van, a szivacsos két végén fiatal korban vörös csontvelő található.

Lapos csontok

A lapos csontok (ossa plana) a csontváz azon csontjai, amelyeknél a két szilárd külső réteg egy szivacsos állományú belső csontszöveti réteget fog közre (pl. az agykoponya csontjai, medencecsont, lapockák, szegycsont és bordák).

Külső és belső felszínén tömör-, közöttük a trabekulákból felépülő szivacsos csontállomány (diploe) helyezkedik el, melynek üregeiben egész életen át megtalálható a vörös csontvelő. A lapos csontok nagy felületet biztosítanak az izmok eredéséhez.

Rövid (köbös) csontok

A rövid csontok (ossa brevia) szorosan illeszkednek, ezért kicsi lehet az elmozdulás köztük (pl. a kéz- és lábtő csontjai, csigolyatestek). Kéregállományuk általában nagyon vékony, belső terük csaknem teljes egészében szivacsos szerkezetű, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre összeroppanásos törést szenvedhetnek. A végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös csontvelőt tartalmaznak.

Szabálytalan alakú (légtartalmú) csontok

Szabálytalan alakú csont (ossa irregularia) az arckoponya néhány csontja, szerepük a könnyűszerkezeti felépítettség mellett, hangadáskor a rezonáló terek biztosítása. Felépítésükből következően rendkívül könnyen sérülnek, (pl. küzdősportoknál).

A csont növekedése

A csontok növekedését a belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy) által termelt hormonok szabályozzák, és a 18-20. életévig tart.

  • Az agyalapi mirigy elülső lebenyének növekedést serkentő szomatotróp (növekedési) hormonja serkenti, míg a nemi hormonok termelődése gátlólag hat a növekedésre. (18 éves kor körül a növekedési hormon termelődése csökken.)

Hosszirányú növekedés

Az embrionális fejlődés során az emberben a váz elsőként porcos vázként alakul ki, majd ennek elcsontosodása (mészlerakódás, valamint számos szöveti, sejtbeli átrendeződés) során alakul ki a csontos váz.

  • Ez alól csak néhány lapos csontunk kivétel (pl. koponyacsontok, kulcscsont, medencecsontok).

A porcos előanyagba erek törnek be, ezt követi a porc csonttá alakulása. Csontjaink azonban nem alakulnak át teljes egészében meszesedett csontszövetté. A csontokon néhány sávban megmaradnak a későbbi növekedést biztosító porcszövetsávok, melyek egészen a növekedés lezárultáig biztosítják a csontok hossznövekedését.

Vastagságbeli növekedés

Kívül a csonthártya fiatal csontsejteket hoz létre, belül a csontfaló fejtek bontják a csont állományát, a csont vastagszik, és a velőűr nő. Ebben a porcsejtek nem vesznek részt.

A csont regenerációja

A csont (ellentétben a bőr, izom és belső szervek szöveteinek hegesedésével, amely hegszövet gyakran károsítja a szövetet megjelenésében vagy funkciójában) egyedi módon, nem hegszövetnek, hanem a saját csontszövetének képzésével gyógyul. Ez teszi lehetővé, hogy megfelelő kezelés mellett még igen darabos csonttörések esetén is helyreállítható a normális működés. A törések három, egymást átfedő szakaszban gyógyulnak.

A gyulladásos szak során a sérülés miatt károsodott lágyrészeket, csontdarabokat és bevérzéseket az immunrendszer sejtjei eltávolítják.

  • A törés környéke megduzzad és érzékennyé válik (vérömleny) ahogy a sejtek aktivitása és a véráramlás megnő. A gyulladásos szak néhány napon belül eléri csúcspontját, de hetekig tart, míg teljesen lezajlik. Nagyrészt ez felelős a törések okozta korai fájdalomért.

A javítási szak a sérülés után napokon belül megkezdődik, és hetekig-hónapokig tart. Ennek során új csont képződik, melyet külső kallusznak hívnak.

  • Eleinte a kalluszban nincs kalcium, lágy gumiszerű, és nem látható a röntgenfelvételen. Ez az új csont sem nem erős, sem nem stabil, így ebben a szakaszban a törött csont könnyen összeroppan és elmozdul (elcsúszik a megfelelő helyéről). 3-6 hét alatt kalcium épül be a kalluszba, sokkal keményebbé, erősebbé válik, és látható lesz a röntgenfelvételeken.

Az átépülés szakasza (melyben a csont visszanyeri eredeti állapotát) több hónapig tart. A vaskos külső kallusz lassan felszívódik, és erősebb csont képződik a helyében, ezen a helyen újabb törés valószínűtlen, azonban terhelésre enyhe fájdalom jelentkezhet.